Magara 7

1 Ásabá Îsa dééŋ gʉʉd agé ása kwa ka̱ɨŋ nás kélámíŋ namá ka̱pá̱rnahôm ka̱rɨ́. 2 ɨ́de ka̱ldá̱ga̱ piiríŋ ta̱bʉ'ŋ koi–ii ilá yé saa suŋŋǎ kóelíŋi namá wajân kéŋa ná kóelíŋi áláŋ wa̱ ii. 3 Ka̱lda̱ga piríŋ ta̱bʉ namá ya̱hʉda̱'ŋ sabáŋa ta̱bʉŋa kúrraŋa sí adden piá ásáŋ ísa in ááŋál áláŋ êl nás dééŋ koi—sí dawéŋ piá. 4 Ǎlba kilá sabáŋa ta̱bʉŋa kúráŋa Ísa lé ka̱a̱gʉl namás in ááŋe in Dʉó kí saa ǎl dɨ́eŋ janyíŋidʉoŋi ásáŋjanyíŋi, 5 Ɨdɨ̂ɨŋ ná yé dáíŋ Ba̱rʉ́'ŋ kwa sí saa kóel naŋ dog gís Kɨ́ŋa dééŋ daara'ŋ loo tʉ́mó. 6 Jásodʉŋo innálaŋ namás ka̱ndʉl ná kíe kééŋe, Yé áára ákéŋába ǎl ka̱lda̱ga piríŋ ta̱bʉ kééŋ jalpágá sí adden piá ásáŋ in ááŋól, sagal dɨ́rró áis eebá ɨdɨ̂ɨŋ ná ká nii áŋba áláŋ gís jɨ́ɨ́ dúíŋ dɨrpo'ŋ ka̱rɨŋ jɨ́ taga ɨtɨ́ré 7 Namá ɨdɨ̂ɨŋ ná dúíŋ suur nii appá áyélba áláŋ dɨe–lé oo, marâŋ ʉʉ juwá nás dúíŋ koi sí péréŋól. 8 ká dʉó ɨt aŋ ná kuri'ŋ soór naŋ sí ka̱lda̱ga dúíŋ soór aŋ abás in dʉó sí in kwǎ ǎl jêl yé bá ʉndʉl ná bás in dʉó in kwǎ ǎl joo yé bá dui–ii ná bás in sí in kwǎ ǎl in ají jaa bá pii. 9 Ǎlbá Ísa in belé sí kélámíe namás in dʉó'ŋ belés mâ̱y eŋa, namá kila kwa lé ta̱bʉ jáwí ǎl yé sí ka̱rɨ kʉlé, namás in kwǎ,' in gîs kámíŋ yee ká namáŋ seejɨ̌a̱ appâ in ná ín Ísrazɨel dɨó álákʉ̂mbóba. 10 kilá kwa sí âl adden kawe namá maŋ kʉ̂mbé nás koi ákér éŋa. 11 ǎlbá nii kʉl Îsa namá ila deem–lé nyaŋá ǎl in ka̱rɨ́ŋɨ Nian, ná kwaŋ dalda ná kééŋ arra kééŋé. 12 ǎlbá Není'ŋ tʉ́sʉ tana namás kí kwaŋ káítíe nás kwě'ŋ ma̱yɨt paál kérélíŋi ná kwě bas dééŋ Íya–lé tog kéŋá ná dééŋ Íya gal namá bɨrmɨ̂t kéŋá namá Deem' íŋ kwa namá suŋŋǎ kʉrol ná Ye ka̱rɨ kʉlɨtɨ̌ŋi. 13 Ǎlbá Loŋpii ila Yáa–sí ja̱gɨla namá kilma'ŋ rasin dóŋa kuro namás in kwǎ á jómba. 14 Îsa namá nyáŋa ná kapan–sí kura kwa ǎl sí kwě'ŋ ma̱yyɨt ka̱bɨŋɨ namá kare, Îsa namá in kwǎ juredʉŋo in gís kámíŋ ása jawla. 15 Ma̱yyɨ̂t namás wa̱rɨ̂g jawla ná risiŋ, Îsa namá bawa nás dééŋ Íya–sí dóŋa jaa 16 Yeeŋ kwa nyét namás ká̱ltan, Namás Wʉ́o–sí mʉŋje kawe kwa nsmá in ááŋe dééŋ tasa–lé ása domoŋdʉŋo appâ tana Wʉ́o êl ásáŋ kééŋ kwa–sí nyiŋi. 17 Îsa'ŋ kɨrɨ namá Yɨdɨya ná Ba̱rʉ́ŋa ǎl Yɨdɨya a̱rɨ̂ ka̱ɨŋ sí mere . 18 Yáayé'ŋ Majira namás ila ʉ́tóŋa nyéttiŋ áágé. 19 Yáaye namás kééŋ Majira a̱w–sí ta̱rɨ́ piá áláŋ adden ná Loŋpii–sí kɨŋol, Jɨ́ la jaŋ ǎl inloŋ áláŋ jêl wala Dʉó ker áláŋ kánó?. 20 albá kwa Îsa–lé ka̱a̱gʉl ná kɨŋʉl.Yáaye jabadʉŋo gí adden piá áláŋ gí kɨŋo ǎl gí Wʉ́o adden piá ná jêl wala dʉó ker kee áláŋ kanó? ' 21 Ná ila tin–lé tag Îsa kwa suŋŋá–sí dawaŋ piá, kwa asá kɨreli kwa asá áreta ka̱ɨŋ ná dog kwa suŋŋá kʉ́ŋi pa̱lɨ ǎl kʉrʉ́ŋa ka̱ɨŋ. 22 Îsa namá kila kwa–sí dɨ́eŋ jɨ́ŋo jawí âl adden kawe,boo nás Yáaye–sí ʉdóŋa ɨt bwǎ ǎl Bɨ́ kélbámí, kʉrʉŋa–sí kʉ́ŋɨ pa̱lɨ́ŋɨ ná Marsoŋa na kɨlɨŋɨyé ná kwa asá kewa ka̱ɨŋ ná dawaŋ ka̱ɨŋɨ ná tʉrʉŋa ná belé–le kélkámíe, ná ma̱yta nás sǎlla kɨŋɨ ná belétullé nás pa̱gɨrɨŋa–sí kawliye. 23 Bora patta ila dʉó gí áisa gîla ápiiba." 24 Ǎlbá Yáaye'ŋ domoŋkwa kawŋiye, Ǐsa namás tuuŋa nás kwa–sí Yáayeŋ risiŋ, jutá bɨ́yo áláŋ aa ba̱gɨl ? áláŋ bɨlɨ́l ba̱gɨl asá dawlo koilos pii?. 25 Ná ába iláŋ áiba kaaŋ ja̱gɨ́l bɨyo? Dʉó la kéŋá ná jɨbbeŋa tulléŋa jiŋi? ai–ii lela kwa kiláŋ âl jɨbbéŋa ná kí ótóŋa táraŋa bʉʉ kawe ála toŋ kuri–lé ka̱ŋɨ. 26 Ná Bɨ́ kaa kéŋá ná dééŋ' íŋ puro áláŋ ba̱gɨl? Domoŋdʉŋo la kéŋá? ee Yé namaŋ domoŋdʉŋo–lé suŋŋá–ii 27 In Dʉoŋ ai–ii ála déé' íŋ Wʉ́o'ŋ Domoboreŋa toya'ŋ dɨó in rimmeŋ eŋa ká áláŋ dúíŋ domoŋdʉŋo dɨ́eŋ ta̱bʉŋ adden aa áláŋ gîs Jɨ́ɨ́ dɨ́eŋ dorá jaŋó. 28 Ká áláŋ gîs in kwǎ kwa iláŋ dɨó ǎl Nyáŋa ka̱rɨŋɨ Dʉó ákeba ná Yáaye–lé suŋŋá appâ kéŋá maraŋ dʉó kwaŋ ǐtti–ii ná Wʉ́o'ŋ kurí–lé kee ba Yáaye–lé appâ–ii. 29 kwa nyéttiŋ namá dɨgɨnɨ́ekwa ǎlbá ila belé kélkâmmíe bás kɨwe Wʉ́o'ŋ dorá ǎl see–ii, ɨdɨ̂ɨŋ ná yeeŋ–sí Yáaye baá . 30 Maraŋ parisiŋa ná Mûsa'ŋ gʉʉdpáálíŋa gé nás kɨ́eŋ sǔrŋa–sí Wʉ́o'ŋ táárí kaweriŋí, ɨdɨ̂ɨŋ ná yeeŋ–si Yáaye ásbaába, 31 Îsa namás in nyiŋi naná kin kwaŋ dɨrɨye kí kaa síŋ arra áa? 32 Yeeŋ bá in káŋlá inná dogólá dokkéŋa ála wělle'ŋ lóo ka̱wɨya nás suur–sí ta̱rɨ kawe, náis niné kʉwo naŋ báwriŋi áláŋ balo naŋ gís kona kí kolé aa naŋ ábomolaba, 33 iláŋ ná Yáaye jalodʉŋo êl ná Garaŋa á kámba wala koro ákámba namás in bámíŋ asá árɨ̂t kee. 34 Namá dʉldɨŋkwě ěl ná Garaŋa kám naŋ koro aam naŋ dog in bámíŋ iné ǎl dʉó kee ná úróli naŋ kira aam ná dɨgɨníe kwaŋ jurru–ii . 35 Maraŋ rɨɨŋ–sí in sí kábɨyɨ́e ǎl tullé–ii in kila kwaŋ jainŋ' íŋ dorá ǎl yé–sí ka̱rɨŋ kʉlɨtíe." 36 Naa namá pa̱rɨsɨdʉŋo ná Îsa–sí imaŋa áláŋ kɨyal ná kíe nʉŋ arra kâmmíe,namá pa̱rɨsɨ'ŋtóŋ ná sedba'ŋ kǐli oŋo. 37 Ila deem–lé namá Yáa kéŋá naŋ ka̱tɨ̌ŋa pii ǎlbá in kélámíe ǎl Îsa pa̱rɨsɨ'ŋtóŋ kee ná Nʉŋ kaam, namás mʉreŋa taraŋa kí dorde tullé bawa nás kéle. 38 Ná Îsa'ŋ soor kééŋ tǎrŋa'ŋ tuga kera ná kóm ,Namás tuga ná Îsa'ŋ tǎrŋa–sí kí kééŋ kola lɨɨmel liya namá piŋi ná ila kola–sí kí dééŋ nyɨwɨŋ pááso namás tǎrŋa–sí ʉdo kámmie namás Mʉrrɨŋa lu–ii. 39 Ǎlbá ila Pa̱rɨsɨ Yé–si imaŋa ila ʉʉ–sí ja̱gɨla kí kilma'ŋ dɨyo in kwǎ ába domoŋdʉŋo básáŋ loŋ in ii ǎl Yé–si urel ná ǎl kaa Yáa–ii ná ǎl Yáa ila–ii ǎl ka̱tɨ̌ŋa pii. 40 Îsa namás in kwǎ Ká wóel áláŋ gís a̱rɨ̌ kwǎ Simoŋ,' Simoŋ namá in jawí.' jwǎ gîs Gʉʉdpááli!" 41 Îsa namás in kwǎ,' ǎl kwa aw ka̱ɨŋ nás dʉó dig–lé suŋgoŋaj ja̱ydʉŋo–lé soŋgoŋa nii kéyé namás dig dɨnara nii tɨ̌yo piriŋa oso ná ker wa̱yyeŋa oso . 42 Kila aw dog wala soŋgoŋa á ka̱ɨ́ŋba áláŋ kawíya, Na Yé namás kila kwa aw sís kila soŋgoŋa jundi, ná kâ̱y diigi naŋ ye bará–le suŋŋá kóiŋi?" 43 Yé simon namá in jawí," ba gîs in loŋ ǎl ila dʉó–ii asá soŋgoŋa suŋŋá kundíyé," Îsa namá in jawí Jɨ́ bat–sí taras janda." 44 Liiya Îsa namás Yáa'ŋ eré já̱ɨŋo nás in kwǎ," Jɨ́ in Yáa–sí ja̱lʉla Ká kan dɨ́eŋ toŋ êl ná koro dog ágís ájaníba ásáŋ tǎrŋa álu, maraŋ Yé kúíŋ tǎrŋa kí kééŋ kola wesé piá ná kí dééŋ' íŋ nyɨwɨ̂ŋ paso. 45 Wala jɨ́ kilaŋa ágís jámíba, maraŋ Yé main la tin–lé ǎl ká tóŋ ka̱rɨ yé bas kúíŋ tǎrŋa ʉdo aam. 46 Jɨ́ dúíŋ ta̱bʉ dǎ̱y ájuliba maraŋ Yé kúíŋ tǎrŋa gîs mʉrreŋa gîs lʉyŋɨ 47 Naa ná Ká in gîs kámíŋ in Yáa'ŋ jaiŋi suŋŋá in gîs páálíti kééŋ ka̱tɨ̌ŋa suŋŋá kila asá ka̱sʉl, Maraŋ dʉó asá jaiŋi itti kee kééŋ ka̱tɨ̌ŋa bás itti ká̱sʉl." 48 Liiya Îsa namás Yáa–sí in kwǎ," kɨ́ɨ́ŋ ka̱tɨ̌ŋa ká̱sʉ̂lŋɨ 49 Liiya sola kerŋa káyé ná dɨ́eŋ tasa–lé in risiŋa in kii Dʉó–ii namaŋ–sí kwa–sí ká̱tɨ̌ŋa pasí. 50 liya Îsa namás Yáa in kwǎ,' dɨ́ɨ́ŋ seejɨ̌a nás Jɨ́ɨ jopó kí appe joo.