Luka 4

1 Yesu ywârmunî ɛ̀ Tɛ́l-Féné ɔ, k'á sɛli Jurudɛni yísɔ́ɔɔ̂ kpra, ki dénno klɔŋnkúur se Tɛ́l-Toféné b'à twɔn-yɛ̀n dékɔ́ɔŋn. 2 Fù la klɛ̀ híin, Sutana k'à tɔŋnli yi yefyɛ̂l bin kpɛ̂ŋlkrɔ̂, fù yefyɛ̂ɛ̀lî wono Yesu wo le bóló dì bo, fù mùfɔn kɔ́ŋnè, klɔ̂ ki la à ja. 3 Sutana k'à wú à se dé: «Á nì Jɔnɔsɔ dye-jɛn kwó, à wú àni kàkrɔ̂ɔ̂ se, d'à w'á won-myɛ̂l tojìr. 4 Yesu k'à mɔli dé: «À ri ɲúrɲɛ̀n jɔnɔsɔ ǹ gbukɛlî ɲwâr sɛ́bɛ̂ɛ̂ mɔ dé leyɛ́ɛŋn byéen w'à jɛ́ɛln jimin ki tɛŋn á shi mɔ bo.» 5 Fù jìrɛ̂mun kwɔ́ɔn, Sutana ki dénno à nɔ káal dyàn nɔ̀nfléen, ki díryɔ́ŋ mɔ kìyɛŋnbéèê nɔ̀nkurn yɛ̀n à to gbɔ̀n byéen, 6 k'à wú à se dé: «Ń bè fù kìyɛŋnbéèê nɔ̀nkurn faŋbéê n'à lobéê tebɛ̀ á to, bóló ɔ bo à ri tèɲɛ̀n mún to, ń k'à tè ń tìyà tɔŋn to, 7 ákún n'á kurkpɛ́ á k'á ɲáa hlú ɲáan ta mún tɔŋn, à nɔ̀nkurn tɛŋna á fù.» 8 Yesu k'à wú à se dé: «À ri ɲúrɲɛ̀n Jɔnɔsɔ ǹ gbukɛlî ɲwâr sɛ́bɛ̂ɛ̂ mɔ d'á k'á kurkpé Diryɔŋtotɔn tɔŋn, án Jɔnɔsɔɔ̂ ɛ̀, á k'àkun byéen tonyɛl.» 9 Sutana ki dénno à nɔ Jerisalɛmu dyɛɛ̂ mɔ, k'à ɲínɛ́ɛn à tonyɛɛlklɛ-lɔ́sɔ́ɔɔ̂ nùmwàŋ se, k'à wú à se dé: «Á nì Jɔnɔsɔ dye-jɛn kwó, lun jo à ɲáan ta; 10 bóló ɔ bo à ri ɲúrɲɛ̀n Jɔnɔsɔ ǹ gbukɛlî ɲwâr sɛ́bɛ̂ɛ̂ mɔ, d'á b'án tɔ́ŋrê búr bɛa á tɛ́ŋlɛ́ɛn ɔ, 11 dé fù nì yì k'á hlúja á kpìsàŋn to, nɔkɔ́ŋl á b'á níi kír timin to bo.» 12 Kɛ̀, Yesu k'àn gbukɛlî mɔli dé: «À ri wúɲɛ̀n d'á be Diryɔŋtotɔn tɔŋnli bo, án Jɔnɔsɔɔ̂ ɛ̀.» 13 Sutana ki Yesu tɔŋnli tar fá kúur nɔkɔŋl to, k'á sukúr li à fur wà. 14 Yesu yârmunî ɛ̀ Tél-Toféné ǹ lotɔnbéê mɔ, k'á sɛno Galile kìyɛŋnî mɔ, à gbɔ ki ná fù kòkɛ̀lî nɔ̀nkurn wono. 15 À ri jimiì kɛɛln ín à tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɛ̀ɛ̂ mɔ, jimiì nɔ̀nkurn n'à súnkwɔ́ɔn ín. 16 Yesu ki bɛ Nasarɛti, à ri toblɔ̀ dyɛɛ̂ mun mɔ, ki dé à tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɔ̂ mɔ tarwɔg yefyɛ̂l ta, à ri dɛlɲɛ̀n à bè klɛɛ̀n ín fáâ mun to. À ri duklɔ́ Jɔnɔsɔ ǹ gbukɛlî ɲwâr sɛ́bɛ̂ɛ̂ kɛɛln ɔ, 17 yì ki tɔ́ŋrɔn Esayi ǹ ɲwâr sɛ́bɛ̂ɛ̂ gbɔ̀n tèè à to. À ri fù mɔtàr híin, ki tíkɛ́l dyàn ŋmɔ́n à mɔ à bè ɲúrɲɛ̀n mímí dé: 18 «Diryɔŋtotɔn Tɛ́lî ri mún fléen, bóló ɔ bo à ri nyɛ́ɛl fûr mún fléen, nɔkɔ́ŋl ń k'à Twɔ́ɔŋn Nar Sɔ́ɔɔ̂ wú dàkwɛɛ̂ŋl se. À ri mún tɔ́ŋɲɛ̀n nɔkɔ́ŋl ń ki don jimin jàmɛ́ɛ̀ tobrée gbɔ wúké yì se, fù nì kyaâr ɲáa tofli gbɔ fù nì ń ki da-klɛrê ɲɔnli yì kɛ̀ŋlshì tê kpɛŋn. 19 Nɔkɔ́ŋl Diryɔŋtotɔn b'án ɲɔnbéê rɔ bɛa díryɔ́ŋ mɔ kàtɛ̂lî mun to, ń ki fù wú jimiì se.» 20 Fù jìrɛ̂mun kwɔ́ɔn, Yesu k'à sɛ́bɛ̂ɛ̂ blíin, k'à tèè à tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɔ̂ mɔ klɛwɔ klɛtɔnî to, ki ɲínɛ́ɛnè. Fù tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɔ̂ mɔ jimiìî nɔ̀nkurn k'á ɲáa kpéè à to. 21 Fù la klɛ̀ híin, k'à wú yì se dé: «Yíkun ki Jɔnɔsɔ ǹ Sɛ́bɛ̂ɛ̂ mɔ gbukɛlî mun nákún nɛn, fù la klɛ̀ ɲa.» 22 À jimiìî nɔ̀nkurn n'à yin nar fɛ́ɛŋn ín, fù n'à ri gbukɛl mɔbiîŋî mun kɛɛ̀ln ín, fù ki yì nɔ̀nkurn wonkɔ́ŋnè. Yì k'à wú dé: «Àniî ki Isufu dye-jɛn ɔ be a?» 23 Yesu k'à wú yì se dé: «Mùmun wo gbɔ níin mɔ bo, yíkun b'àniî wúa tɛl mɔ dé wɔŋklɛrɔn w'á byéen kpɛ́lnja. Yíkun saaŋ b'à wúa mún se dé ń ni gbɔɛ̀ɛ̂ mun nɔkɔŋl klɛ̀ Kapɛrinayimu, dé yíi r'à ná, dé ń wo fù gbɔɛ̀ɛ̂ kúur kwo húnmɔ ń dyɛɛ̂ mɔ.» 24 Yesu ki saaŋ à wú yì se yé dé: «Hlɔ ta, tɔ́ŋrɔn dó wo jaàn ja fá ɲɔn mɔ án dyɛ mɔ bo. 25 Kɛ̀, mún n'à lóon yíkun se hlɔ ta dé nɔ̀ r'á ká tɔ́ɔŋn ɔ kàtɛ̂l mɔ́n tyáar á to fwɔ́ŋn kpaan wono, tɔ́ŋrɔn Eli ye mɔ. Fù kàtɛ̂lî to klɔ̂ ri jòɲɛ̀n à kìyɛŋnî nɔ̀nkurn mɔ ín. Dè-klô-mél tyɛɛ́ŋ sɔ́ɔ ri tɛ̀ŋnɛ̀n Isirayɛli kìyɛŋnî mɔ ín. 26 Fù n'á nɔ̀nkurn mɔ, Jɔnɔsɔ wo tɔ́ŋrɔn tɔ́ŋnò yì mɔ dó se bo, fóro dè-kló-mél dyàn kwó kɛ̀, mùmun ni tɛ̀ŋnɛ̀n Sarɛpita dyɛɛ̂ mɔ ín, Sidoni kìyɛŋnî wono. 27 Túrbé láaŋ ri jimin tyɛɛ́ŋ sɔ́ɔ to ín Isirayɛli kìyɛŋnî wono tɔ́ŋrɔn Elise ye mɔ, fɛ̀ dó wo kpɛ́lbé ŋmɔ́n bo fóro Seri kìyɛŋnî jir Naman kwó kɛ̀.» 28 À tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɔ̂ mɔ fɛ̀ɛ̂ nɔ̀nkurn ni fù gbukɛlî ná híin, yì k'á nìrfúnè tɛ́tɛ̂. 29 Yì ki dukú, yì ki Yesu totúr li à dyɛɛ̂ bur. Yì ǹ dyɛɛ̂ ri ɲínɛ̂nɲɛ̀n káalî mun fléen, yì k'à jàno líké fù káalî kwɔ́ ɲáaâ yɛŋn to, nɔkɔ́ŋl yì k'à totúr búrê mímí. 30 Kɛ̀, Yesu ki jìré yì tyé mɔ, ki jìreno á kɔ́ɔŋn fɔŋn. 31 Yesu ki dénno jimiì kɛɛlnké à tarwɔ yefyɛ̂lî ta, Kapɛrinayimu dyɛɛ̂ mɔ Galile kìyɛŋnî wono. 32 Yesu k'à jimiìî kɛɛln fáâ ki tɛ̀ŋnè shɔ́ gbɔ yì se, bóló ɔ bo à ri yì kɛɛ̀ln ín, faŋ b'àn gbukɛlî mɔ. 33 Jɛn tyɛ́ɛŋntɔn dyàn ni tɛ̀ŋnɛ̀n yì wɔ́se à tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɔ̂ mɔ ín, fù jɔɔ̂ ki fɛ́ yì ta á faaŋn sɔ́ɔ ɔ dé: 34 «Hé jɔ! Á ri myɛ́n ɲɛ́ɛn ŋmɛ́ɛn se Nasarɛti jir Yesu? Á ri byɛ̀ ŋmɛ́ɛn tó lɛ ɔ a ? Ń n'á shi, á ki tɔŋnî mun ɔ, Jɔnɔsɔ ǹ jimin toféné.» 35 Yesu ki fɛ́ á faaŋn sɔ́ɔ ɔ à jɔɔ̂ ta dé: «Á kɔŋnî kpɛ́ n̂ ta, á k'à jɔɔ̂ búrê!» À tyɛ́ɛŋnî k'à jɔɔ̂ gbɔ̀nsâr ta yì tyé mɔ, ki lì jìré à wo bóló gbɔjáal klɛ̀ à to bo. 36 À jimiìî nɔ̀nkurn won ki kɔ́ŋnè, yì b'à lóon yíi se d'àniî ki gbáno gbukɛl ɔ? Yesu bè kɛɛ̀ln kôòl wɔ́se faŋ nì totɔnbé b'à se, yì bè lɛɛ̀n jimiì mɔ. 37 Fù gbɔɔ̂ klɛ̀ɛ̂ núkwɔ́ɔn, Yesu yin ki dukú fù kòkɛ̀lî nɔ̀nkurn wono. 38 À ri lɛ̀ à tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɔ̂ mɔ ki dénno Simɔn sádi. Simɔn brɛ̂-mélî gbɛ́ɛ bè jɛ̀nɲɛ̀n tɛ́tɛ̂, yì ki Yesu tonyɛl d'à w'à kyaŋ kpɛ́lnbê gbɔ mɔ. 39 Yesu k'á tùtwòn à biî fléen, k'à gbɛ́ɛ jɛ̀nî tóli à gbɛ́ɛ mɔ fù tíkɛ́l byéenî mɔ á myɛl kpɛ́ln ɔ, à biî ki dukú ki le tè yì to. 40 À yeê jwɛl gbâr ye jimiì nɔ̀nkurn ki bɛ án láŋrɔn kúur nɔkɔŋl ɔ, Yesu k'á kpɛŋn ɲɛn yì byéen byéenî fléen, ki yì kpɛ́lnjàè. 41 Kôòl ki li jimin tyɛɛ́ŋ sɔ́ɔ mɔ, yì bè fláan á faaŋn sɔ́ɔ ɔ dé: «Ákún ki Jɔnɔsɔ Dye-Jɛnî ɔ.» Kɛ̀, Yesu ki yì tokùkwɔŋ, à w'à se yì ki kɛl bo, bóló ɔ bo yì r'à shi d'àniî ki Jɔnɔsɔ ǹ Mɔtɔ̂ŋmun Jiminî ɔ. 42 À wóon wo saaŋ tɛ́l máá Yesu ki li, ki dénno klɔŋn se. À jimiìî nɔ̀nkurn ki li à bén ɲɛ́ɛn ɔ, yì ki dénno à ŋmɔ́nké. Yì w'à se ki don ki yì tal ta bo. 43 Kɛ̀ la, k'à wú yì se dé: «Fóro mún ki saaŋ don à dyɛ búùrî mɔ ń ki Jɔnɔsɔ ǹ faŋbé Twɔ́ɔŋn Nar Sɔ́ɔɔ̂ wúké mímí, fù mùn núkwɔ́ɔn ɔ mún ni tɔ́ŋ bɛ̀ɲɛ̀n.» 44 À b'à Twɔ́ɔŋn Nar Sɔ́ɔ wúun mli jimiì se à tonyɛɛlklɛ-lɔ́ɛ̀ɛ̂ mɔ Jude kìyɛŋnî wono.